Románia, Székelyszentkirály, Bálint utca, 166 szám
0040-266-346 123
office@sziklakert.ro
Foglaljon most
URUSOS KÚT ÉS SZENT LÁSZLÓ HAGYOMÁNY OROSZHEGYEN
image_2014-04-05-18-05-39_234171453401bc308d3e

URUSOS KÚT ÉS SZENT LÁSZLÓ HAGYOMÁNY OROSZHEGYEN

image_12796

Hallgasd meg online a Szent László kútja – Urusos kút mondáját

1868-ban Orbán Balázs az udvarhelyszéki Oroszhegy falu és Tartód vára között elterülő „oroszhegyi fennsík” hatalmas erdőségeinek néhány helynevét bemutatva és az ún. „ördögútját” nyomozva megemlékezett a Kápolna mező nevű területről és az ott csordogáló gyógyító erejű vízről: „Tovább Kápolna-mező nevü helyen egy kápolna rommaradványai látszanak, a kápolna mellett egy gyógyforrás fakad fel, melyhez most is Úr szeredáján feljár a nép s felviszi beteg gyermekeit füröszteni, mert e forrásnak nagy gyógyhatást tulajdonítanak, mely a hagyomány szerint onnan ered, mivel Szent László király itt szokott volt fürdeni. A forrás közelében egy bemélyülést Sátorhelynek neveznek; itt állott volna a szent király sátra.

image_2014-04-05-18-05-39_234171453401bc308d3e

Itt áldozó csütörtökön a Karry Miklós által 1723-ban épített kápolnában nagy búcsúk tartattak: E búcsúk oly népesek és látogatottak voltak, mint a szentanna tói búcsúk; az egész szék katholikus népsége felsereglett oda, de mivel sok verekedés és botrányos dolgok történtek, Battyáni püspök betiltotta, s a kápolnát lerontatta.”

Orbán Balázs szép tudósításával majdnem egyidőben, 1865-ben keletkezett az oroszhegyi jegyző Pesty Frigyes helynévgyűjteménye számára készített leírása a hajdani kápolna helyéről és a közelében lévő „urusos”, azaz gyógyító kútról.

image_2014-04-05-18-05-59_713161353401bd7324dd

„Magyaróköze mely nagy kiterjedésű gyér Magyaros, Személyes birtok, melybe foglaltatik Kápolna nevezetű hely a hol hajdan számos bucsujárok jelentek meg, az építtetése a kápolna romjainak nem tudatik, hanem azt tudjuk még most élő szavainkkal bizonyítani, hogy csak is 60 éve hogy a födele fönn állott; s a bucsu Áldozó Csütörtökön tartatott, s a mint még máig is ünnepelve feljár egy fennálló kereszt mellé a nép, a falvától egy 5 fertály óráig van távol. Ugyan e kápolna romjaitól észak felé mint egy 20 •-ölnyileg van egy Szent László Sátora Kosara nevezetű várhely és ebben a várhelyben a nép Legendája szerént Kőpénz, állíttolag a Tatár járáskor Szent Lászlót megvesztegetni akaró Tatár vezér a magyar tábor közé pénzt hintet hogy azon a magyar hedsereg késsék – s azon pénz a Szent László imádságára s a Mindenható ereje által kővé változott – Itt vagyon
még e kápolna romjaitol a Déli részre s mint egy 16 D-ölnyileg az úgynevezett Urusoskút a melybe régente sok helyekről össze gyűlő köszvényes, ótvaros és más egyéb nyavalyás emberek gyógyulásokat érzették, de még máig is lehet ottan sok rongyot látni a melyeket most is ott hagyogatnak sok sebesült emberek, mint hogy gyógyulásokat érzették a rongyot könnyen ott hagyhatják, ezen kútnak a vize kék szinü mindég és nem fagy bé a legerősebb télen is. – Továbbá van e kápolna romjaitol Keletre Középrezteje s ez alatt egy oly tiszta vizű kút, hogy Erdélyben ennél jobb vizet nem lehet találni, a vize a busnyákot növeli.”

Orbán Balázs ismeretlen forrás alapján úgy tudta, hogy a nevezetes búcsújáró kápolna 1723-ban épült. Bizonyára igaza volt az 1783-ban szétveretett kápolnátilletően. Kétségtelen azonban, hogy a csodás hírű „urusos kút” környékén korábban, a középkorban is állt kápolnának nevezett kultikus épület. Erre utal a Kápolna mező helynév, amely jóval régebbi a X V I I I . századi kápolnánál.

image_2014-04-05-18-05-18_511869553401baea55da

1592-ben, amikor 167 tanút felvonultató nagy per zajlott Oroszhegy és Fancsal helységek között az „urusos kút” közelében kezdődő és az Ország Havasáig, vagyis a XX. századi Székelyvarság nyugati széléig terjedő Nyulad nevű erdős terület birtoklásáért, sok tanú emlegette a Kápolna mezeje helynevet, sőt szóba került a Kápolna ösvénye és önmagában a Kápolna helynév is.3 1612-ben egy oroszhegyi verekedési perben Albertus Benedek oroszhegyi tanú a gyógyító kút környékén fekvő területről szólva használta a „Kápolna mezeiben járok vala” megfogalmazást.

image_2014-04-05-18-01-10_314082053401ab674289
A Jézus Krisztus mennybemenetelének tiszteletére szentelt X V I I I . századi kápolna és vele együtt a hivatalos egyház által is elfogadott oroszhegyi búcsújárások sorsa 1783-ban, a felvilágosodás szellemében tevékenykedő Batthyány Ignác erdélyi püspök szigorú intézkedéseivel pecsételődött meg. A püspöki látogatás és a főpásztori tiltó rendelkezés történetét az oroszhegyi rk. egyház számadáskönyvéből idézem:
„Notandum: Annor. 1783. Erdélyi Püspök Méltóságos Gróf Batthyani Ignátz úr ő Excellentiája által a kápolna bé tiltatván és fel hagyattatván, azért, hogy maga ő Excellentiája ló háton ahoz föl menvén és személyesen meg vizsgálván, alkalmatlannak és szükségtelennek találván, azis tudtára esvén, hogy az oda gyülekezni szokott rossz keresztények által az ájtatosságnak végződése után sokszor botránkoztató dolgok, részegségek, veszekedések, vérontások mentek végbe, nem lelki haszonra, hanem inkább lelki kárra adva alkalmatosságot. Ugyan O Excellentiája által a… Capitálisok a faluban benn lévő mater Ecclesianak hagyaltattak”

így ért véget az oroszhegyi búcsújáró hely sorsának fölfelé ívelő szakasza! így nem lett Oroszhegyből országra szólóan híres zarándokhely! A példa azért is tanulságos, mert valószínűleg efféle esetek járultak hozzá a csíksomlyói kegyhely hallatlan szerepnövekedéséhez, erdélyi kizárólagosságának és egyedülállóságának kialakulásához.