| Elhelyezkedés
Az egykori Udvarhelyszék legmagasabban fekvő települése Oroszhegy, Székelyuvarhelytől 11 km-re északra, az 1009 m magas Őrhegy déli lábánál , a Bosnyák- és a Balé-patak völgyfőjében fekszik. Oroszhegy északon Székelyvarsággal, keleten Zetelakával és Fenyéd községgel, délen Udvarhellyel, nyugaton pedig Farkaslakával határos.
A kedvező fekvése miatt a környék egyik legjobb szilvatermesztő vidéke, pálinkájáról messze földön híres. Évente szeptemberben megrendezett szilvafesztivál a térség egyik nevezetes turistacsalogató, népszerű eseménye.
Kialakulása
Oroszhegyet az 1334-es pápai tizedjegyzék említi először Uriczheg néven. A régészeti leletek tanulságai alapján azonban sokkal korábbi, már a 13. században létező település. A falu nyugati felében található a ma is jól elkülönülő Diafalva beolvasztásával nyerte el mai kiterjedését. A régészeti terepbejárások ezen a részen egy 16. századi udvarház nyomait is felderítették. Az önálló Diafalva kezdetei is a 13. századra nyúlnak vissza A 18-19. századi katonai felméréseken önálló településként van feltüntetve, azonban közigazgatásilag már a 16-17. századi összeírásokban Oroszhegy részeként szerepel.
Temploma
A falu középkori temploma is a Diafalvi részen volt. A középkori templomból egy gótikus cibórium maradt fent. A reformáció korában a falu rövid ideig áttér, azonban már 1630 körül ismét katolikus. Ekkor Szentkirály leányegyháza volt, ahonnan 1748-ban sikerült önállósodnia.
A régi templom helyét ma a faluban egy kis csengettyű őrzi, pontosabb beazonosítása mindezidáig sikertelen volt. Az első templom elbontását 1670 körül Domokos Kázmér vikárius rendeli el. Feltehetően ennek az oltárát díszítette a 18. századi Mária mennybemenetelét ábrázoló észak-itáliai hatásra fogant kép.
A mai helyén felépülő második templom építését a helybeli Kovács György költségén fejezték be.
Mivel a templom szűknek bizonyult 1766-1770 között a hívek költségén és Oroszhegyi Tamás György kanonok gyűjtéséből felépül a harmadik templom, amelyhez torony is csatlakozott, valamint a déli oldalon egy portikusz, az északi oldalon pedig egy sekrestye.
A romossá váló templomot 1937-1940 között átépítik, meghagyva a homlokzati tornyot, felhasználva a megelőző épület homlokfalát és a keleti fal nagy részét.
Mákvára
Oroszhegytől 8 kmre, az Őrhegy melletti Deskő-hágó közelében találhatóak
Mákvár maradványai. Ezt a földvárat Orbán Balázs leírásai nyomán sokáig
középkorinak tartották. Területén a Ferenczi testvérek folytattak
régészeti kutatásokat1968-1969 között. Az ásatásból kiegészíthető,
gazdagon díszített középső bronzkori Wietenberg kultúrához tartozó
karályos tálak és fazekak kerültek felszínre.
Maga a földvár árokból és sáncból áll, amelynek a körvonalai jól kivehetőek a nem szakemberek számára is.
Nárciszmező
Oroszhegytől északra, a platószéli Mákvárától észak felé haladva a
vulkáni fennsíkon, a Lázon, 900-950 m tszf magasságban sajátos
geobotanikai társulás figyelhető meg. Májusban nagy nárcisz-mezők
alakulnak ki. A nárciszt itt konkósdinak, vagy kápolnavirágnak is
nevezik. Ez a mediterrán származású, fehér virágú, erős illatú, egyszikű
tavaszi növény nagy egyedszámmal jelentkezik a platóvidéken, több mint
50 hektáron.
A virágok nyílásakor, május második felében évente
megrendezik a nárciszfesztivált, amely gazdag programmal fogadja a
látogatókat.
Kápolna és kútja
A falu határában található Magyaróköze határrészben Kápolnamezőben egy
kápolna romjai találhatóak. A kápolnát 1723-ban építette Kari Miklós
főesperes. Gyaníthatóan ennek a kápolnának voltak előzményei, hiszen már
1592-ben említik a források a Kápolnamező helynevet. A kápolna
középkori előzményeire mutatott rá a Ferenczi fivérek által folytatott
régészeti kutatás. A félköríves szentélyzáródású 6,5m hosszúságú
épületbelsőben 15-18.századi kerámiatöredékek kerültek felszínre.A
kápolna közelében, feltehetően azzal rendeltetésében szoros kapcsolatban
levő kút található, amelyet Urusos kútnak neveznek.
A legenda
szerint Szent László itt harcolt katonáival, kardjával gyógyvizet
fakasztott a földből. Katonái ezt használva meggyógyultak.
Az
urusos név gyógyító tulajdonságra utal. A forrásnak a gyógyító erejébe
vetett hit ma is él. Ha a kúthoz látogatunk rongydarabokat találunk
körülötte felaggatva, valamint a forrásba fémpénzeket dobálva, amelyeket
a gyógyulni vágyók hagytak ott. A néphagyomány szerint csak a szegény
pásztorgyermekek vehettek ki pénzt a forrásból. Aki kapzsiságból kivette
a pénzt, elkapta azoknak a betegségét, akik a pénzt bedobták a kútba. A
gyógyító víz állítólag különféle sebek, orbánc, szemen nőtt árpa stb.
gyógyítására alkalmas.
A kápolnánál áldozócsütörtökön nagy búcsút
tartottak, amelyre sok ember kisereglett. A rendszeresen botrányba és
verekedésekbe fulladt ünnepléseknek 1783-ban Batthyány Ignác püspök
vetett véget, aki a kápolnát is lebontatta. |
